Boldog születésnapot, Game Over sorozat!!!
Február 9.-e nagy nap a játékbemutató sorozatom történetében. Pontosan 4 éve kezdtem el a videózást, és készítettem el a legelső munkámat, amit aztán publikáltam az interneten nektek. Mintha csak tegnap lett volna, nem igaz? Azóta sok víz lefolyt a vécén, a sorozatom alaposan kibővült, már a Negyedik Évadban járunk, 221 videóval...és még ki tudja, mennyi lesz...!
A születésnapok tehát nagy napok a játékbemutatók történetében - legalábbis a Game Over sorozat történetében, hiszen a születésnap az ünnepeltről szól, az ajándékozásról. Idén is kinéztem nektek egy igen különleges, speciális játékot, ami nagy valószínűséggel a legelső térbeli játék lehetett az emberiség történelmében (bár ez vitatott dolog, de nekem mégis ez a benyomásom). Annak idején, 1983-ban, amikor a PC számítógépeken még a Digger, a Castle és a Pac-man volt a csúcsjáték, és 640 kilobájt tényleg MINDENRE elég volt, az Atari 2600 játékkonzolra már megjelentek sokkal feljettebb játékok is.
Egy ilyen játékot néztem ki nektek erre a nevezetes alkalomra - egy 2,5 dimenziós Wolfenstein 3D-felépítésű játékot, a Tunnel Runner nevezetűt.
A videóban nem mondtam el mindent - kevés volt az idő, és egyébként is, nem akarnám hogy túl könnyű legyen végigcsinálni (igaz, én meghaltam pár tucatszor). A Zot-ok elég erőteljesen ilyen mérges Pac-man-Langolier keveréknek tűnnek, a későbbi pályákon már át is tudnak mászni a falakon néhol. Ez nem hiba - a játék kézikönyve ezt "Zot mágiának" nevezi. Ezenfelül, ahogy azt észrevettétek, a későbbi futásoknál már iszonyú gyorsan fogy az idő, a térképről pedig hiányzik csomó minden, egyes fekete pályákon teljesen hasznavehetetlenné vált. Nagyon könnyű eltévedni, ha az embernek nincs semmi viszonyítási alapja, márpedig itt nincs, hisz a falak teljesen ugyanolyanok, ha a színük változik is, egyedül a szivárványos padló adhat némi segítséget.
A Zot-ok nyomvonalán hallható a játék főcímdala - ha a közelben van egy Zot, egyből hallani fogjuk, és ez nagyon hasznos. A kulcsra se nehéz rátalálni, a szürke Zot MINDIG onnan kezd, ahol a kulcs van, ha sikerül korán elcsípni, megtudhatjuk, merre lehet a kulcs. Ha pedig végképp nincs sehol, teleportálós ajtók a megoldás!
Nagyon kíváncsi voltam, vajon lesz-e valami a 130. futás után - hát lett is, szétesett a játék. Kár érte. Ennek ellenére szórakoztató játék, és nagyon le tudja kötni az embert, ha megtanul tájékozódni az útvesztőkben. Komolyan mondom, jobb ez a játék, mint pár modern förmedvény, elég csak a Power of Destructionra, vagy a Toni Tank Top-ra gondolni...
